2013. január 24., csütörtök

szegényTücsök perspektívája

felvillantja ártatlannak tűnő mosolyát...

...aztán elindul...

...atyám! közelít...


és leigáz a szemem fehérjéig.

bohócot csínyál belőlem...

...és trambulinnak használ.

majd rámun és jól otthagy.
nyavalyás!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése