csütörtök, déli fél tizenkettő. kolozsvár. központ. gyalogos-átkelőhely. zöldre vált a lámpa, emberek átsietnek. egy fiú meg egy lány is halad, kézen fogva mennek. a fiú megáll a zebra közepén, szembefordul a lánnyal, letérdel, mozog a szája és zsebéből előkotor egy kis piros dobozt, kinyitja. a lány meglepődik, zavartan vihorászik, egylejes pungát csavargat kezében, benne avokádó, a fiú nyakába ugrik, csók. a piros jelzőlámpánál álló egyik autóban kormányra dőlve mosolyog valaki, páran az út szélén, hóhányó lapát nyelére támaszkodva nézik őket. ekkor az autók között álló mentő rövidet szirénázik, villog és a hangosbemondójából kiszól egy férfihang "Casa de piatra!"
jut eszembe... most már ideje megennem azt az avokádót.
